- Te, lányom, a Scott hun is dúgozik? Nem abba a babagyárba? - (öö öö.. hoool??) De, de ott...- Te, nem tunna az onnan hozni ollan Marci babát?- Mit mama?- Hát ollan hogyishíjják, Barbibabát! 

legény még mindig megvan, sokszor meglátogat, a múltkor gyilkolós álom volt, mindenkit öltek benne és senkiben nem szabadott már megbízni és egyszer csak jött ő és ránéztem és tudtam, hogy őbenne megbízhatok. És akkor megnyugodtam és onnét már az sem zavart, hogy gyilkosok üldöztek. Egyébként pedig…

ahogyan én őtengem isvalaki dúdol szüntelennem ejti már zavarba hogyugyanaz történik velemújra és újra ahogyanlélegzik úgy tart énekéndadogna olykor nélkülemakár zenéje nélkül énLászló Noémi, Valaki van

tudnék írni, csak úgy összedobva, hát például, hogy tanulom a softbox-ot, én, aki soha nem gondolta volna, hogy a kezemben lesz vaku valaha, hát eljött az idő. A kutya meg kapott ketrecet, pedig mi annyira idegenkedtünk tőle, erre szépen belesétált és köszöni, jól érzi ott magát. Megint vettek tőlem…

Volna jótettem raktáron, ha épp volna kinek, hová, miérterre jönne a térd, a vért,a nemremélt, a megkísértarra pedig a lég, a jégmezőnyi sértett büszkeségborul vagy omlik,aszerint, hogy a leróvatlanjótettek miatt mily mértékbenvagyok a lelkiekkel torkig.László Noémi, A jótett helye