Mint aki messze hírt hozottés aztán végleg elfeledte,s a szemcsés fényből egy marokbenne maradt, batyuba kötve –így vándorol a feledékeny,a teste gyűrött köpenyében.Nemes Nagy Ágnes, Mint aki

Szobádban homályló est boronghunyt szemmel merengve ülszkönyved térdedre ejtveKintről a kandi holdezüst fénnyel simítja homlokodOly messze az ég és mégis közela fehér csöndben Istenészrevétlen átölel…L. Orosz Nóra, Téli este

na az nálam ma elkezdődött. Világvége vagy nem, nekem egy világ lezárult tegnap, itt az új. Részleteket egyelőre nem mondhatok, de huh, mintha egy nagy kő esett volna le, baromi jó érzés. El is megyek hajatvágatni. 

s klikk a képre :) 

licit a Fércműveknél! Még tart ám javában! Holnap egy olyan licit jön, amiben egy picit én is részt vettem az egyik képemmel. Addig pedig szakad az eső, már majd két álló napja, árvízek, megint, még mindig, semmi hó, csak az eső, a kutya csak alszik, ünnepi hangulat most éppen nincs, de majd csak…

A kertre kell, a kertre mindig,Emlékezni. Vagy inkábba mintha-most-is, mintha-volna mellőleltörölni a minthát.Tulajdonképpen azt hihetné az ember,hogy a múlt lecseng...Nemes Nagy Ágnes, A kertben

az embernek mézeswaffelt, igazi belgát, hoz a postás küld a Jézuska, na azt nevezem én önfegyelemnek, az egész doboz nem felfalását. Én egész decemberben hálát adok, naponta többször is, mert lehet, hogy nincs gyerekem (még), nincs családom, a karácsonyt sem azokkal töltöm, akikkel szeretném, aztán…