hőség van. Hálisten nem visel meg, úgyhogy már egy fraknó kis színt is összeszedtem. Este kilenckor még így nyomjuk (lást lent), ez volt a harmadik sétája (reggel egy óra, napközben egy kétórás három másik kutyával, úgyhogy ott sincs megállás), meg ez az esti harmadik, ez is több volt, mint egy óra.…

az angol nyár! A mi kis csöndes falunk. Volt addig, amíg a szomszédaink be nem költöztek pár hónappal ezelőtt. Az, hogy beállnak úgy elénk, hogy esélyünk sincs kijárni a kocsival, na azon már nem lepődünk meg. Aztán eljön a hétvége a kisfaluba, hulla csönd, tikkasztó hőség, páran ülnek a pub előtt,…