Az égből függ a táj,
mint óriási parittya,
a szűk látohatár
koronává szorítja.
Dombok hullámai
felhőkre válaszolnak,
patak csillámai
a menny felé nyomulnak.
S a fent és lent között
csóvái a szeleknek
sugárba öltözött
levegőt libegtetnek.
Weöres Sándor
