A ház fölött megáll az este,akkor is, ha benn senki sincsen,csak múlt dolgok ülnek bilincsben,mozdulatlanúl falra festve. Weöres Sándor

voltunk háznézőben. A falutól (ahol még egy bolt sincs) kerek egy mérföldre van a cottage, szerintük régen a lovász lakott ott, na oda, átmentünk földeken meg erdő mellett, domb és völgy, meseszép. Fácánvadászok voltak az egyik földön. Azán jött egy szakadó eső, aztán napsütés és szivárvány.…

csináltam, hogy itt: WS tartalom, látszik minden Weöres vers. Majd összeszedegetem a régi blogról is őket, el is felejtettem, hogy azt is valahogy ide át szeretném tenni, miután a freeblog már teljesen halott. 

London városbarátságos,olyan mint egy nagy falu,ahol kertesház-ablakoncsireg-csörög a zsalu.Gyallas bokrotszáraz csokrotatlanti szél zörgeti,párával teltroppant térségegy csöpp vizet ad neki.Weöres Sándor

Tócsa tükrén szellem ül,fűzfaág hajol.Karimátlan kalapothajigál a hold.Fél szemére bánat írtkoromkarikát.Ázó sugár-lábakonhurcolja magát.Éjféltájban felröpülhárom paripa.Zöld viharral álmodika búgócsiga.Szikra-anyót hívja egyfázó szalmaszál;szemhéjadra száll ezerszentjánosbogár.László Noémi

annál is nagyobb csöndre vágyok, mint ami a kert végében van, akkor elmegyek a Swyncombe templomhoz. Ott aztán olyan csönd van, mint sehol máshol. Meg hóvirágok. Volt ott egy ember, mondta, hogy majd menjek februárban, amikor cream tea is lesz, a hóvirágok tiszteletére, mert amint látom, még korán…