Világnagy hársfa álmodik,
ballag a vízen át,
röpül fölötte hét ladik,
alatta hetven ág.
Hetven ágából dől a fény,
körös-körül tükör,
megáll a semmi közepén,
kinéz mindenkiből.
Látja, hogy szeme nyitva van,
így álmodik tovább,
bezárja a határtalan,
viszi a sok virág.
Bertók László
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
