eljött hozzánk vendégségbe, nagyon messziről, London másik feléről, hogy lefotózzam. Jól sikerült a fotózás, Ralph nagyon közreműködő kutya volt. Na de ez a másik kis ördög, atyaég. El vagyok keseredve. Elindultunk először a mezők felé. Egy darabig futkostak, kergették egymást, utána a Henry…

amiről itt lent félszavakban írogattam, röviden, hogy két szupermagazinnak kellett volna fotóznom ugyanazt a témát, picit más szemszögből, az egyiknek áprilistól szeptemberig csinálok hat cikket, emez csak egy cikk lett volna, egy nyári, de így egyszerre nem jelenhetek meg a munkámmal ugyanarról két…

viharok, dörög. A kiskutya az asztal alatt fekszik, remeg. Nagyon fél, ha dörög. Szakad az eső. Clafoutis-t sütöttem, cseresznyéset, az év egyetlen adag cseresznyéje, mióta itt vagyok, a cseresznye az egyik legnagyobb luxus, meg hát a fáról szedettet meg se közelíti. Úgyhogy most ősz is van, nyár is…

támadnak a hormonok. És akkor még plusz bevettem a napi pajzsmirigy adagomat rá, hát nem kellemes a nap, megmondom. A hétvégével töltődök, mert az meg igenjó volt. Megünnepeltük a királynőt. Esővel, ahogy kell, egy hét kánikula után, pont a piknikre essen, így mentünk egy pajtába, volt sütiverseny…