hogy csillapodik a bennem lévő feszültség. Oké, hogy majd kedden kiúszom, remélem, de hol van még a kedd? Az embertől mondjuk kértem bocsánatot, bár azért viselkedtem, egyedül a kávéfőzőt törtem össze, de azt se vágtam a földhöz, csak simán rossz helyre tettem mosogatáskor és csatt. Szerencsére van…

itthon! véget ért a péntek, amit végigbőgtem, szombaton úgy néztem ki, mint a mosott valamicsoda, és nem pont akkor kértem meg a fotósbarátnőmet, hogy csináljon rólam új képet? Hát, gratulálok, magamnak. Szóval oda utaztam, majd vasárnap Oxfordba, megbeszélni ennek a már elmúlt konferenciának a…

ezeket az embereket, naphosszat, folyamatosan. Egy árva szót sem értek egyik előadásból sem*, csak bámulom és csodálom, hogy valakinek az az ambíciója, hogy emberéleteket mentsen, úgy gyógymódokat, új gyógyszereket találjon fel, szemműtő robotot alkosson, vírusokat fedezzen fel, áh, felfoghatatlan,…

lettem. Oxfordba járok fotózni három napig. Roppant sz-r munka, de az első nap végére belejöttem azért. Zéró kreativitás, na jó, egy kicsit azért tudok belevinni, zéró fény. Inkább ezzel van a gond. Mindegy is, mellette sokat tanulok, mert naaaagyon okos emberek konferenciája ez. Oxford nincs…