Röviden. Vannak irtó nehéz (nem tudnak viselkedni, egész nap pofáznak, rendbontanak és nem tudnak széken ülni sem), gyerekek, akiket néha kivesznek az osztályaikból, hogy legalább az osztálynak egy ideig jó legyen. De mert ők külön, szuper figyelemben részesülnek, ez a speckótanár, mostantól Sam,…

ezt itt ni, s a barátnőm minden szava a fülemben, "köll gond? köll? na akkor vegyél lakást!" Hát valahogy így. Távolból. Nagyon-nagyon nehezemre esik szívességet kérni. Adni, bármelyik percben. De kérni? Elment a nyári bérlő, majd amikor egyértelművé vált, hogy nem takarított ki, rendi pont hu. A…

sem volt még, de én már az ágyban, vagyis az ágyon, fejben rakom össze, mert a prezentáció féle már készen, szóval a holnapi napot, amikor is találkozom a nehézgyerekekkel és fotózásról beszélgetünk. De gondolom, mivel nem matek vagy irodalom lesz, jól veszik majd a közös időt. Miközben éppen a…

azt szeretem a napban a legjobban, amikor lejövök, gyertyát gyújtok, s hallani a csendet. Aztán ahogy világosodik, a madarakat is. Beveszem a pajzsmirigybogyót, teszekveszek, mindig más, leginkább jóga, aztán jöhet a kávé. Hamarosan utána előkerül ám az ember is, meg az állat is. Holnap tanítok az…

a köd ma reggel. Meg az idei dáliák, Islander, gondoltam, hogy színt újítok be, de méretet is sikerült, úgy látom. Érik a paradicsom, mellette lassan virágzik a krizantém. Eljött az idő, hogy a jövő évi tulipánokról gondolkozzunk. Szalad az idő.