Amikor elhajolnál, nincs hova:
áttetsző üveglap az éjszaka.
A hajnalfolyó lassú, iszapos,
semmi esély rá, hogy majd partra mos.
Semmi esély, de erre vagy te itt:
magadhoz vonni szép kudarcaid,
küszködni folyton, végül jégre vált
szívvel szembekacagni a halált.
László Noémi
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
