De jó lenne messze kóborolni!
Bejárt helyeket hosszan sorolni,
bejáratlan utakat keresni,
jól ismertből el-eltünedezni.
De jó lenne asztal köré gyűlni!
Beszédzsongásba mélyen merülni,
emléket nyomozni illatokban,
tűnődni, ha gyertya fénye lobban.
De jó lenne kiülni a csendbe!
Hallgatnánk, amíg ránk esteledne,
csillagoknak suttognánk meséket,
várnánk, míg az éji táj feléled.
Balázs Imre József
