június húsz van. Fél éve haltál meg. A legutolsó közös képünk kint készült az otthon kertjében, lejöttél a lépcsőn, jó idő volt, odasütött a nap, de te fáztál. A legutolsó képem rólad pedig az, hogy zokogtál, hogy ne menjek el, s mondtam neked, hogy holnap jövök. Tudtam, hogy a bejárati ajtóig se kell, hogy elérjek, hogy elfelejtsd, hogy ott voltam, s holnap én már indultam vissza Angliába. S többet már nem láttalak. Már a telefonba beszélni is nagyon nehezen tudtál. Rettenetesen hiányzol. Nincs olyan nap, hogy ne sírnék, hogy nem vagy. Nagyon nagy űrt hagytál magad után. Egyáltalán nem találom a helyemet abban világban, amiben te már nem élsz, de mégis itt vagy, minden percében. Alig várom, hogy újra lássalak egyszer majd.
Nehéz napok vannak, eladjuk a házadat. A házat, ami a mindened volt, amit a Jancsival ípűtetek föl, amiért annyit, de annyit güriztél, amiről azt mondtad, hogy soha el ne adjuk, legyen a miénk. Aztán pedig a tesómnak szántad, hogy legyen az övé, mert mindenkinek van, csak neki nincs. Annyira örülök, hogy nem látod, hogy mi lett a házból, a kertből, de tudom, hogy ezekre már az otthonban sem emlékeztél, sőt, az utóbbi időkben otthon, már azt sem tudtad, hogy hol vagy. El kell engedni a házat, a kertet, mert semmi sem olyan, mint régen, s nélküled nem is lesz soha semmi olyan ott. Forognál a sírodban, ha tudnád, hogy mi megy a házeladással kapcsolatban. Az segít nekem, hogy tudom kinek a nagyszüleié volt a telek vagy talán akkor még ház is állt ott, amikor építkeztetek oda a hatvanas években. Írtam is neki, te is jól ismered, az életedet is megmentette egyszer. Az apukája meg, emlékszem, hogy ott állt egyszer az utcán, a házad előtt, s mesélte, hogy milyen volt a kert, amikor még az ő szülei éltek ott. Változnak az idők. Nagyon változnak és gyorsan változnak. Azóta sokat repültem, s az égben mindig nézlek. Nemsokára megy hozzád valaki, találkoztál vele párszor, de a fiát szeretted nagyon-nagyon és jó sokáig bosszantott téged, hogy nem maradtam vele. Látod, megy az élet, s múlik el.
Osztá mikor gyüssz, lányom? Mennyiszer kérdezted. Jövök, jövök, majd a temetőbe a jövő héten, aztán majd mindent jól megdiskurálunk.