Mennyire könnyű egymásról mesélniaz ezeregy levelű fa alattvivő ösvényen, amiről letérnigyengénél is gyengébb az akarat; mennyire könnyű, elviselhetetlen,egymásban élni, mint erdőn a köd,ahogy az ágakon előre lebbenés megpihen az odvas fák között, oly egyszerű a húsz utáni áramzsúfolt vizében…

Mennyire könnyű egymásról mesélniaz ezeregy levelű fa alattvivő ösvényen, amiről letérnigyengénél is gyengébb az akarat; mennyire könnyű, elviselhetetlen,egymásban élni, mint erdőn a köd,ahogy az ágakon előre lebbenés megpihen az odvas fák között, oly egyszerű a húsz utáni áramzsúfolt vizében…

Volt-e madarad, füstszínű,apró, tenyérben szundító?Voltál-e mohavár terénvirágharangot kongató?Jártál-e tölgylevél alatt,honnan a cincér megszökött?Vigyáztad-e az őszikét,amíg lilába öltözött?Láttad-e álmos arcodatharmattócsában ringani?Sejtetted-e, hogy mit akart.László Noémi

Egy madár repül ágról ágra.Vár valamit. Keres valamit.Órák telnek el, ezerévek.Falevelek tereferélnek. Süt a nap, állsz egy fal előtt.Hosszú a nyár, rövid az élet.Most beszélj, hallod! Most beszélj!Ha madárnak, ha falevélnek. Hosszú a nyár, rövid az élet,most beszélek, most beszélek!Ha…

Amire gondolsz, legyen egyszerű,hajnali tér, nyugodt mező,derengő, tiszta sík: a csend képzelhető.Amit szeretnél, egyszerű legyen: pár egymáshoz futó vonal,csendülő szó - egyetlenegy,amit mindenki hall.László Noémi

Magasan szálló madarak,az ég lobogó szélszalag. Könnyű a lég, de keserű,köd alatt képzeleg a fű.Köd alatt imbolyog a nyár,fűszálról fűszálra szitál.Kérdez a kék, a zöld felel: nyílik a föld, mi süllyed el? László Noémi

Amikor elhajolnál, nincs hova:áttetsző üveglap az éjszaka.A hajnalfolyó lassú, iszapos,semmi esély rá, hogy majd partra mos.Semmi esély, de erre vagy te itt:magadhoz vonni szép kudarcaid,küszködni folyton, végül jégre váltszívvel szembekacagni a halált.László Noémi

Fogadkozol, hogy holnap jobb leszel,odafigyelsz és levegőt veszel,ragyogsz a napban, nyújtózó virág,hajolsz a szélben, hiába vág.Szavak, szavak, azt gondolnád, elégkimondani, és összeáll a kép,elég a látvány, tiszta erezet,a megvalósulásig elvezet.Lángoló ágak, nyíló tengerár,búzamező, fölrémlő…

Mikor kiléptem a kapun, tíz óra volt,fénylő keréken pék suhant és énekelt,gép dongott fenn, a nap sütött, tíz óra volt,halott néném jutott eszembe s már repültfelettem mind, akit szerettem és nem él,sötéten szállt egész seregnyi néma holts egy árnyék dőlt el hirtelen a házfalon.Csend lett, a…

You do not have to be good. You do not have to walk on your knees for a hundred miles through the desert repenting. You only have to let the soft animal of your body love what it loves. Tell me about despair, yours, and I will tell you mine. Meanwhile the world goes on. Meanwhile the sun and the…

"Amit nekem adsz: mindenkinek adod", hirdeti a földi hatalom."Amit mindenkinek adsz: nekem adod", hirdeti az égi hatalom.Weöres Sándor

Isten megnyomja a tavasz-gombot,s a régi verkli pattogva beindul,a rigó kiköpi a téli szutykot,csőrt csücsörít s fütyül bolondul,a rügyek apró rajzfilmgyárak:megrajzolják a millió levelet,szuszog, dohog a vakondjárat,megindul a forgalom odalent,a nárcisz kis pöckét kinyomja,a kapkodva vetkőző égre…

Oh do you have timeto lingerfor just a little whileout of your busy and very important dayfor the goldfinchesthat have gatheredin a field of thistles for a musical battle,to see who can singthe highest note,or the lowest, or the most expressive of mirth,or the most tender?Their strong,…

Ordinarily, I go to the woods alone, with not a singlefriend, for they are all smilers and talkers and thereforeunsuitable.I don’t really want to be witnessed talking to the catbirdsor hugging the old black oak tree. I have my way ofpraying, as you no doubt have yours.Besides, when I am alone I can…

Ki nyárból őszbe ballag át,Sugárból szőne balladát –Fölötte tépett, őszes ég,Vörösbe tévedt szőkeség. Ki őszből télbe lépeget,Lehelne szélnek éneket –Fölötte köd, hó, szent hideg,S a dallam sem szól senkinek. Ki tél s tavasz felé megyen,Miért töprengjen éneken?Örökre úgyse tartanaFölötte dal,…

Ott ahol élsz, ott láss csodát.Egy cefreszagú almafát.Vadmurok ernyőjén a foltot.Egy piros falat, mikor boldog.Hullott szilvákat, pocsolyákat.Ahogy a vad nyár mindent áthat.A napunk úgyis lemegy egyszer.De addig: fogd, és ne ereszd el.Szabó T. Anna

Majd szél lesz, majd szélcsend. Minden lesz. Minden volt már.Fodor Ákos

Felhővé foszlott az erdő,söprik nyers szelek.Heggyé tornyosult a felhő.Hol keresselek? Korhadt tönkön üldögélek,nyírkos fák alatt.Nem tudom már, merre térjek,honnan várjalak. Virrasztom a fák tövébenszunnyadó telet.Éneklek a vaksötétbenlámpásul neked. Rab Zsuzsa

Ülök a napsütött falon s egy árnyékon gondolkodom. Bokám körül hűs áradat birtokba vette lábamat. Ahogy növekszik, ő az éj, mellemre és fejemre tér. Terjed hamar, nincs semmi más, csak ő, a teljes pusztulás. Egykedvű, nem bő, nem szoros, ősidő óta otthonos. Weöres Sándor

Ez a húsvét olyan ünnep, fák, virágok megzsendülnek, mintha húznák-vonnák őket, oly sebesen, gyorsan nőnek. Ez a húsvét olyan ünnep, fiatalok megszédülnek, összebújnak, sugdolóznak, szavakból szép jövőt fonnak. Ez a húsvét olyan ünnep, Szelek, vizek megperdülnek, Hol a napfény, hol a zápor Nyes…