vihart vártunk a hétvégére. Az ember aggódott, hogy pont szombaton jövök végig Skóciába, takarót, zseblámpát és jó sok szénhidrátot pakolt nekem. Mivel a hírek csak ezt a vihart nyomták, az autópályán nem volt nagy forgalom, senki hülye nem vágyott autóba, nem voltak munkálatok sem (amit minden…

barátnővel, baráttal, s persze családtaggal, a messengeren tartjuk a kapcsolatot. Naponta több szálon futnak az események. Miközben próbálom a napi dolgaimat elintézni a holnapi viharos utazás előtt, bepakolni, feladni egy csomagot, ír E. hogy a kórházba kell mennie. Fél. Akkor már az én gyomrom is…

hát azoknál nincs szebb. Háromkor, fél négy, négy, végre elaludtam. Erre hatkor az ember, hogy egyébként nem ébresztene fel, de hát valentinnap van, majd este jön. Alszol? Alszooool? Suttogva kérdi ám, de na. Aludtam. Mondtam neki, hogy éppen a valentinommal álmodtam, kellett felkeltenie. De ha már…

azt mondom, hogy mindig minden a fejben dől el. Vannak nehéz napjaim, amikor erre az ember emlékeztet, hogy emlékezz, hogy mit szoktál mondani? Na jó, de tényleg ritkán vannak ilyenek, egyébként teljesen tisztában vagyok ezzel, alap. Állandóan rágtam az ember fülét (de fura ezt így leírni), hogy…

brutális náthám jött. Nem is azzal kezdődött, nem is tudom mivel, az ember szerint a szombati kertészkedéssel, minek kellett nekem fél napot kint lennem, de hát sütött a nap, a szél se fújt, meg hát van mit csinálni, abba se kellene hagyni. Úgyhogy hétfőn kutyával ki, utána ágy. Kedd csak ágy.…

ám nekem ez az ügyintézés otthon. Azt mondja a biztosító, hogy írassak a felső szomszéddal egy elismerést, hogy miattuk szakadt le a plafon. (Október óta itt tartunk. Azóta a plafon meg lett javítva teljesen) De hát mondom ezt nem tudjuk bizonyítani, nem volt vizesedés, semmi. Az nem gond, biztosan…