elment anyáknapjára még pénteken, na jó, nem pont arra, amúgy is esedékes volt, mert nekem most beindult a gépezet és akkor nem tud csak úgy lelépni, mert a kutyát ott nem látják szívesen, ez sem igaz, de most ott megint lett egy új macska, így hát de, igaz, a kutya ne menjen. Én meg olyan szívesen maradok itthon, ilyenkor sokkal jobban haladok a dolgaimmal, bár az ember nem gátol semmiben, sőt, megfőz (legtöbbször), bevásárol, kiviszi a kukát, amit ma nekem kell, kiteszi a tejesüvegeket, amiket tegnap nekem kellett, na, tudok ám két lábon állni, viccenkívül, jól esnek ezek a napok. A hétvégén két online kurzusra is feliratkoztam, kell mindig valami a fejemnek, hogy haladjak előre, hogy ne hátra vagyis, hogy ne álljak le, egy helyben. Miközben, a csendes téli hónapok után, most aztán mindenki jön, hogy ide meg oda menjek fotózni, s ha belegondolok, hogy micsoda április vár rám, már huszonöt új őszhajszálam lesz egy másodpercen belül, de nem gondolok bele, mert majd ügyesen megoldom őket, s mikor kérdem az egyiktől, hogy a címet majd küldje el, s ki fog beengedni, mert ők egyébként egy másik kontinensen élnek, hát csak menjek, mindenki tudja a faluban, hogy melyik a házuk, oké, akkor jó, egyébként pont így szeretek dolgozni legjobban. Megvan az első repülőjegyem már amerikába is, na majd arról is mesélek. Tavasz van, napsütötte, virágos, virágos.
