Egyik virág másikához,
mért nem hajlik szíved hozzám,
tűz a vízzel, föld a földdel,
ki szedhetne minket egybe,
ki szedhetne minket egybe.
Őszi a hold, fényeskedik,
felhő fogja el a fényét,
mért utazik a sötétben
kopasz erdő ágai közt,
kopasz erdő ágai közt.
Tavasz jöhet, hóra zöld fű,
az én ágam hajlik hozzád,
patak ered, vérem volna,
azt is csak a föld issza be,
azt is csak a föld issza be.
mért nem hajlik szíved hozzám,
tűz a vízzel, föld a földdel,
ki szedhetne minket egybe,
ki szedhetne minket egybe.
Őszi a hold, fényeskedik,
felhő fogja el a fényét,
mért utazik a sötétben
kopasz erdő ágai közt,
kopasz erdő ágai közt.
Tavasz jöhet, hóra zöld fű,
az én ágam hajlik hozzád,
patak ered, vérem volna,
azt is csak a föld issza be,
azt is csak a föld issza be.
Bisztray Ádám, Virágének
