Néma a barlang – szó zaj mind elül
ma visszhang sincs mi hangot lopna-csenne
egymás csendjébe olvadnánk ha lenne
a szóközökben végtelen nagy űr
Ülünk és csónakunk a semmi része
mobil se szól hisz nincsen térerő
barlangi kő alkalmi szemfedő
magába szív a léthatár egésze
Ma belső hang se int – a gondolat
mit láthatatlan szál feszít belülről
imába zárul hangtalan fakad
és útnak indulnak rejtekhelyükről
a szóközök mögöttük vár a csend
s hogy kész legyek ha megnyílik – a bent
B. Tóth Klára, A szóközökben
