még nincs tehénmérgezése, az maradjon. Az új kedvenc állatom. Reggelente lejárok a temetőhöz, most áthozták őket rögtön a temető mellé, eddig nehezebb volt közel kerülni hozzájuk. Igazán kedves népek. Jó nekem ott velük lenni, reggelente. Mert ami utána jön, az úgy leszív agyilag, de már lelkileg is, hogy délután meg egy órát kell erősen bringáznom ahhoz, hogy kb félig kitisztuljon a fejem. Dehogy panasz, nem ám rámkeni megint valaki, hogy panaszkodok, isten ments, dehogy. Egyre jobban benne az őszben, éjjel esik, nappal süt a nap, majdnem minden este elhangzik a fűtés szó nálunk, de egyelőre nem, isten ments, inkább jól felöltözünk, a takaró alatt meg utána úgyis meleg van, az ablak továbbra is tárva, a mínuszokig. Akkor majd kicsit behajtjuk.
Hát nekem a tehenekről csak az jut eszembe, hogy amikor még gimibe jártam, akkor még nálunk is otthon kihajtották a hegyre a teheneket. Pont akkor, amikor én rendszerint a buszmegállóban álltam. És ezek meg csak jöttek felém, csak jöttek, és csak néztek a bamba bociszemeikkel, én meg azt hittem, hogy nekem jönnek. De nem jöttek nekem, az utolsó pillanatban korrigálták az irányt. Mindenesetre én féltem tőlük, no. De a képeiden nagyon jámbor jószágoknak tűnnek:)
Bea, micsoda jó buszmegálló lehetett - én is hátráltam volna, azt hiszem. Itt én sem megyek túl közel hozzájuk, ráadásul ki van írva a templomkapunál, hogy "bull on field", úghogy inkább nem.. :) Bár azt hiszem, hogy nem annyira emberevők, de soha nem lehet tudni:)
Gondolom, Herriot bácsi történetei ismerősek, amióta Monty sztoriját olvastam, azóta még egy éves, 'félkész' bikákkal sem nagyon szeretnék találkozni...
És mi lesz veled télen, amikor bekerülnek mu-ék a jó kis istállókba, mit fogsz akkor fotózni? ;) Errefelé odankint, a vacogósban csak a birkák maradnak...
Fűtés: nem bírtam tovább, tegnap befűtöttünk. 12-15 fok odakint nappal, idebent 16. Ami ülőmunkához még meleg vizes palackokkal is kevés.
