meg csak esik, csak esik. Az üvegházba is beesik pár helyen, nem vészesen, lehet kint matatni. Ha kimegyek, a kutya mindig jön velem, aztán felugrik az ültetős asztalra vagy mi a neve, az alsó polcra, ott üldögel, az eső elől elbújva, nézegeti, hogy mit csinálok, irtó viccesen néz olyankor (is) ki. Elültettem a gyöngyvirágokat. Amikor egy szálat (kiscserépbe ültetve) nyolc fontért árulnak, akkor az ugyanennyi áron vett huszonöt gumóm (és még többet is adtak, ahogy számoltam), hát remélem, hogy nem hagy cserben. Úgyhogy lehet azért kint tennivenni már, s bár nem vagyok ügyes mindenféle kerti magrólnevelésben, most mégis megpróbálom a dáliát magról. Na, ezek voltak az esősvasárnap hírei.
