még nem tudja, hogy nemsokára két napra kennelbe megy. Fáj a szívem, de tudom, hogy jó kezekben lesz, kutyatársak között, úgyis mindig bandázni akar, most bőven lesz majd benne része. Az ember a múltkor bemondta, hogy mi lenne, ha Skóciába mennénk Húsvétkor. Rögtön majdnem kaptam egy szívinfarktust és egy agyvérzést egyszerre, de úgy döntöttem, hogy nem válaszolok az emailre, amiben ezzel a nem éppen szuper ötlettel előállt. Jó vagyok abban, hogy alkalmazkodjak másokhoz, azt tegyem ami másoknak jó, még ha nekem nem is - balek, ökör, ilyesmi. Aztán persze bátran előálltam és megmondtam, hogy köszi, bőőven ölég volt a karácsony. A válaszom nem. Magam is meglepődtem a határozott nemen. Aztán az élet ezt is elsikálta nekem, a mázlista, mert Húsvétkor haza kell mennem. A szemdoktor meg, azt mondta, hogy szép, egészséges szemek, de géphez, olvasni és esti vezetéshez (vagyis köbö egész nap), viseljek már szemüveget. Alig várom már.
