Lao Szu ült a kertjében, s nem messze tőlük a völgyben esett. A tanítvány megérezte, valamire vár az öreg mester. Igazad van, arra várok, hogy egy lepke átszálljon azon az esőn, és megtaláljon engem. Néhány perc múlva a tanítvány döbbenten látta, lepke billeg Lao Szu vállán. De ő elhúzta a száját, és így szólt, igaz, hogy azon az esőn szállt át, fiam, de én mégsem erre a lepkére vártam. (Darvasi László (új szerelmem)).