délelőtti hagyományos programmá vált a csoportos kutyasétáltatás. Egy helyi kutyaszakértő csaj szervezi, mindig pár nappal előtte megmondja, hogy éppen hova megyünk, ott meg kiderül, hogy hány kutyás csatlakozik éppen aznap. Ma voltunk a legtöbben, négy darab kutya volt, a csaj kutyájával együtt, hihi. Iszonyat jó. Én nem mindig érek rá elmenni, de ha igen, akkor néha majd el is bőgöm magam, hogy ez kis majomgombóc milyen jól érzi magát, egy vakkanás sincs, csak futkos, mint az őrült. Az elején ma is le akart lépni tőlünk, elindult két idegen kutyával meg azok gazdáival, ezt eljátsza minden héten, de még nem jött be a szabadulás. Ez a mai vasárnap amúgy teljesen taccsra tett, huszonhááárom fok van, kék ég, süt a nap, ezerhatszázzal, megőrülök. Egyelőre még az sem vígasztal, hogy saját sávom volt az uszodában.