teljesen átmegyek nyaralós módba. A ruháimat kiszórtam az ágyra, a Henry-t meg nem győzöm csókúgatni, már most úúgy hiányzik. Tele tudnám írni a blogot vele, hogy micsoda jófej kutya, hogy póráz nélkül jön már mindenhova (na jó, persze nem a járdán meg az úttesten), szaladgál kutyákkal, barátkozik mindenkivel, de egy szavamba kerül és már jön is velem. Marha nagy kópé. Szóval hurrá, nyaralunk, lassan felveszem a tempót, kiszórtam a ruhákat az ágyra, lassan majd beszórom őket bőröndbe, de addig még dögönyözgetem ezt a majomkutyát.