Jártál-e hamuréten, csonttá égve, fehéren,
Éltél-e poshadt vízen, háromhetes kenyéren,
Láttad-e fényes nappal fent a magányos eget,
Amint a föld ráncai közt csillagokat keresett,
Adtál-e alamizsnát a nálad gazdagabbnak,
Hittél-e a megtartó, fájdalmas haragnak,
Mutattad-e az út szélén korhadó keresztet,
Mulattál-e azon, ki veled szemben vesztett,
Találtál-e igazságot világod bejárva,
Féltél-e ha rád suhogott a gonoszok átka,
Vártad-e a megváltót szelíd türelemmel,
Élvezted-e az ölelést érintetlen testtel,
Maradtál-e tiszta, mint amilyen voltál,
Átlépnél-e rajtam vagy belém botolnál?
Novák Éva
