lent aludtam a kanapén kibírhatatlan eü fájdalmaim miatt. Reggel, mikor lejött az ember meg a kutya, ez a kutya úgy megcsókúgatott, aztán bekuporodott mellém és aludtunk együtt tovább, olyan kis mókás. Sétálni sem tudtam elvinni az éjszakai parádé miatt, de szerencsére érzi, hogy kint vihar dönget mindent és jobb bent maradni. Most arra várok, hogy a szél letépje a villanyvezetékeket és ne tudjak dolgozni..
