két ember jött. A főbérlő szerint az egyik neandervölgyi, a másik meg nem tud mosolyogni, de szuperjól dolgoznak. Kerítést csináltak a kert végébe a Henry-nek. A kert egy hatalmas szántóföldre nyílik (azt szoktam vele körbekerülni, csak egy kicsit tovább megyünk, át egy másikra is, le egy folyóhoz). Majdnem elállt az eső, amikor jöttek, aztán néha eleredt, néha elállt, vittem nekik egy kanna kávét, beszélgettünk egy kicsit, jól esett. Nagyon pöpec kerítést csináltak Henry-nek, sőt olyan, hogy maga a drót nem is látszik szinte, úgyhogy messziről még mindig olyan, mintha a szántóföldbe menne a kert. Aztán most már a hétvégén tényleg csinálok képeket. Az előzőnél bánom, hogy nem csináltunk előtte és utánnát, na majd itt.
