Okosakat hallgattam egy héten át. Olyan volt ez a kétszer egy hét, mint amikor az embert fejbe vágják egy nagy durunggal, ébresztő. Rettentő jót tett velem. Nem csak a szépszemű személyes odafigyelőm, aki nézte mit csinálok és terveztünk együtt, akinek még sírtam is egy nap, be se merem vallani, akkor már kicsit átmentünk pszichológiába, ami nem szorosan kapcsolódott a munkához, de persze mégis. Ilyenekért azért tudom szeretni a nyolcórás munkámat, ilyenekért.
