vannak nálunk. Pontosna egy hete érkeztek és eddig egy esőnap volt, hétvégén nem dolgoznak. Ablakokat (6 db), bejárati ajtó (1db), üveges egész faszerkezete - na jó, de az egész majdnem csak üveg - szóval ezeket festik. Kívülről. Ja, és a garázs kisajtaja és ablaka. Negyed kilenc és fél kilenc között érkeznek, negyed órát megbeszélik, hogy mit fognak csinálni, aztán előszedik a garázsból a cuccokat. Kilencre azért már megy a munka. Tíz körül főzök nekik kávét (forróvizet ráöntöm a frencspresszre) és kapnak mellé kekszet (vagy házi almás sütit, a hétvégéről). Háromkor kapnak teát, kapnak mellé kekszet. (ezeket az időket nem én találtam ki, első nap közölték, hogy hogyan néz ki egy munkanap. nem kértek kávét, teát, azt viszont én ajánlottam) Én az ebédidőmet egy körül tartom. Megyek le. Ülnek az üvegházban, az egyik olvas (az apa), a másik telefonoz (a fia). Henry meglátja őket, felugrik az apa ölébe, összegömbölyödik, amaz olvas tovább, mintha mise történt volna. Ebédidő. Munkásélet. Ha hazajön az ember, elküldöm kiváltani az ipart. (Ja, még csak alapoznak, most mondják, a festés még ezután jön. Mennyi kekszet vegyek még, tejóég!)
