éjjel, nem, tegnapelőtt, az volt éjjel a tervem, hogy kiugrok az ablakon. Nem túl magas nálunk az emlet sem, így inkább meggondoltam magam, kicsit sírdogáltam, aztán elaludtam. Minden hónapban van egy ilyen nap, néha rettentő nehéz, miközben tudom, hogy átvészelem, csak azt, ember legyen a talpán, aki kibírja mellettem azt az egy napot. Ma már nyoma sincs, sőt, kicsattanok, mint előtte nap, meg előtte héten. Nőnek lenni jó. Ma beugrott egy munkatársam, ölég jót beszélgettünk, főleg arról, hogy már egy éve elvállaltam az egy év múlva levő esküvőjén a fotózást - ingyér, hát ez csak természetes, én mindent jótékonysági alapon csinálok, de jótett helyébe jót várj, remélem - na főleg arról, tengerpartos, nagyon szép színhelyes, felfogom úgy, hogy nyaralok egyet. Még az utamat is én fizetem oda, de legyek boldog, mert a szállást ők. A nevemet holnaptól Balek Évára kéne módosítanom.
