ki van itt! Még a verbena bonariensis a háttér, de lassan remélem, hogy a hóesés lesz. Én meg a virágok alatt ültem, most éppen az Ammi visagna, amit kétszer kellett ültetnem, de így a második pont most virágzik, tele vele a ház is, mert vázában is szeret. Citromosmézes tea, az első, valami lappang vagy már itt is van, minden esetre a házból ma már ki nem teszem a lábamat, egyébként is rögbi van (éppen az íreket próbálják elverni az argentínek, tegnap meg kiesett a kedvenc csapatom, a wales), úgyhogy itt a bebújós évszak, hát én aztán nem bánom. Egy valami hiányzik már csak az én boldogságomhoz, egy jókis cserépkályha. Úgyhogy itt a robin, citromosmézes a tea, fűtünk is, sütőtök illat. A kiskutya meg összekuporodva alszik a kanapé sarkában. Két sebet leszámítva, jól van, a lelki világa is. A szomszéd átjött, könnyek között, a kutyát elvitték az anyukájához egy időre, aztán kezdenek vele valami viselkedési tréninget. Ami mondjuk ennek a kanapé sarkában összepurodottnak sem ártana néha..