kerekerdeux

dobáljanak

2015. november 25. - nvicka

meg kővel. Végre valahára befejeztem a Fehér Királyt. (Tizen)négyszer annyi ideig olvastam, mint a kérszer olyan hosszú Máglyát (imádtam). Igaz, hogy a végén elsírtam magam, de visszasírni nem fogom, az biztos. El is ajándékozom jógyorsan. Nem kiszúrásból, hanem tudom, hogy sokaknak ez a könyv a nagynagy, hátha pont jó helyre adom majd. (A történettel nem volt bajom, sőt, nagyon is megérintett, de úgy érzem, hogy Dragomán írása a Máglyában sokkal íróibb, sokkal letisztultabb.)

"a megérzések nem mindig az igazságot mutatják, hanem sokszor csak azt, amit az ember érezni akar"

A bejegyzés trackback címe:

https://kerekerdeux.blog.hu/api/trackback/id/tr6718333445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tamko 2015.11.25. 10:36:40

Na, majd én dobállak!!

:)

Eva 2015.11.25. 10:46:35

pont TE jutottál eszembe :)
attól még bírlak ám, remélem te is :))

Tamko 2015.11.25. 10:58:48

na ez a fura! Hogy én is! :))

Viccet félretéve: mindig meglep, amikor valaki, akivel szerintem tök egy hullámhosszon vagyunk, más könyveket szeret, mint én. Pedig milyen gyakori ez a helyzet! :)
süti beállítások módosítása