csaptam szembe magamat, hát ezen is át kell esni egyszer. Bár a kétméteres rózsaágak jobban zavartak. Egy borostyánnal benőtt kerítésnél találtam, meg hóvirágot is, azt kiástam és átvittem máshova. Ez a kertnek egy eléggé mostoha része. Tavasszal gyönyörű, aztán tör elő belőle a ground elder és itt még kiásni sem tudom, mert valaha ez egy sziklakert lehetett. Ha az enyém lenne a keeert.. blabla, akkor markolót hívatnék és az egészet kezdeném ott előről, de hát így, neem. Marad ahogy van, tavasszal szép, nyáron meg gazzöld. Január vége ilyen. Tizennégy fokos, virágos. Meg honvágyos.
