egy kis történetet. Pontosan három éve megkerestem egy virágfarmot itt, fotózásra. Meg is beszéltük, hogy oké, egy évig fotózok náluk, jajdejó. Aztán valahogy elmaradt, mire eljött az év eleje, a kezdés, már valaki más kezdte el csinálni náluk ezt a munkát. Baromira (nagyonnagyon) rosszul esett, de hagytam a fenébe. Pár hónapja egy nagyon nagy angol magazin megkeresett, hogy csinálnék-e velük egy hat részes (hat hónapon át megjelenő sorozatot, vágott virág témában, közösen a fenti kertészettel. Ilyen ez az élet. Elvesz valamit, és ad helyette sokkal többet, egyszer csak. Nagyon nehezen tudom még elfogadni, azt, hogy ez tényleg az enyém, hogy én érdemeltem ki, de azért már egyre jobban tudok kapni, mert én ezt ajándéknak veszem, egy az egyben.