otthon vannak (nekem otthon), ott van az, hogy a pasi hangvalamicsoda és egy bbc sorozatot forgatnak otthon egész nyáron, így a felesége meg az egy hónapos (vagy kettő már) lányuk és ötéves fiuk mentek utána Budapestre két hétre, én meg megkaptam a kertet. Főleg öntözni (mert kezdő kertészek, de paradicsom, kukorica, tök, bab, minden van), majd üzent a lány, hogy szedjek ám virágot, ne legyenek ott csak úgy, ha nincs otthon senki. Csak rózsát szedtem, hatalmas futórózsájukról, megesz a sárga irigység. Azért a vázáról is hadd ejtsek két szót, ha már itt vagyok. Jó pár hete bementem ebbe a nagy antiknak hívott kacatos mindenes házba, több kis bolt van, de nyitott az egész, jössz-mész. Egy eldugott sarokban láttam ezt a kis kancsót, eléggé tetszett, de arra a hónapra már eléggé kirúgtam a hámból. Később elmeséltem az embernek, hogy ebben az antikdzsungelben láttam egy helyes kis vázát, fehér (mi más), ilyen meg olyan gyártmány. Aztán le is zártuk a témát. Múlt hétvégén jövök haza, ez a váza meg ott áll az egyik polcon a konyhában. Az ember elment, megkereste, megtalálta, hazahozta. Ilyen ez az ember.
