gondol egyet és dob egy smst, hogy vigyem el a kutyát járni, de ha nincs rá időm, elég, ha kiengedem a kertbe, a kulcs a szokott helyen. Pont elállt a másfél napos szuper eső, fogtam a két kutyát és húzás ki. Elindultunk a szokásos úton, csak most még átvittem őket egy búzatáblán, alig láttak valamit, a Henry az ilyet különösen nem bírja, aztán át egy kis hídon egy rétre, ahol aztán mint a golyó, ahogy leléptek a hídról, már kergették is egymást. Ez a kutya amúgy roppant villámsebesen szalad, ha meglát egy nyulat, de (szerencsére) hallomásból tudom, hogy nem hagyja őket élve, ö. Így levezetni egy napi munkát, elég jól tud esni.
