fok volt reggel, amikor felkeltünk. Sütött a nap, azóta is, az ember jótékonysági bringáz, hát ne is essen. Mivel nekem meg határidős leadandó munkám van, így nyolc előtt már teregettem. Lábaimat nyaralósra simítottam, kiselejteztem az alsóneműs-zoknis fiókomat, a szekrény aljában lévő táskáimat előszedtem és csodálkoztam, hogy jéé ez is, meg jéé ez is, találtam egy farmert (eh), elvittem a kutyát egy olyan baromi nagy futkosásra, hogy én is teljesen elfáradtam tőle, összedobtam egy almást sütit, mert kaptunk almát, most sül, délre legyen süti, vasárnap van, ja, meg majd lesz a harvest festival, kis mise félével, azért mondom így, mert semmiféle pap nem jön, a farmer meg egy templomfelelős csinálják a programot, a farmer hoz majd be a búzából meg árpából meg nem tudom, amiket a falu köré ültet mindig, utána átmegyünk a faluházba sütire meg italra, na de amíg az kezdődik, pont tudnék dolgozni a határidős munkámon, ha nem azon járna az eszem, hogy csináljak már valamit a kertben.
