meg majd valami ilyesmi. Kisdörgicse. Például. Ahol minden utca Diófa utca. És csend van. És mégsincs a világ végén. (És egyszer szívesen kipróbálnám a Sárffy házat) Egyszer eltévedtünk, a szeptemberi hőségben, nem volt egészen vicces, a tagyoni szőlőkben keveregtünk, hiába mondtam az embernek, hogy itt van ám Zánka, majd ott ebédelünk, miközben a kocsi meg teljesen máshol volt és össze kellett szedni. És tűzőnap. És nekünk bejött a Neked főztem, a templom alatt ebédelni, állandóan halat ettem, ahol jártunk, süllő, fogas, süllő, fogas. Ami nagyon jó volt, az a káptalantóti piac. Volt ott lóca, meg is felelt volna a lakás elé, mert van ott most is egy, csak azt majd elviszik (a leendő tagyoni hétvégiházba). Szóval van a lóca, meg van asztal is meg kétszék, meg fotel, ilyen sok minden van a lakás saját külsőrészén. És még onnét sem hallatszik a város. Pedig nem olyan csendes és lakatlan, mint az a Diófa utca Kisdörgicsén.