ások minden nap, a fél órás ebédidőmből lopom az időt, a maradékban mosogatni kell, nem túl sok (nem a mosogatnivaló), de egy hétre az több, mint egy óra, olyan sokat meg nem kell ásni, csak egy kis helyet tisztítok, az lesz jövőre a veteményes. Benne van a csipősség már a levegőben, főleg reggel, amikor mindig hatalmas a köd, aztán belesüt a nap, átsüti a házat, a fűtés se megy olyankor, mert olyan tökéletes a szigetelés, hogy a napsütés is megérint (a fagyról nem is beszélve). A kutyával ötkor már vissza kell fordulni, bárhova is megyünk, mert aztán csak a sötét jön. Teljesen megzavarta az óraátállítás, háromkor azt hiszi, hogy négy van már, amikor is jön a kimenője, de nem, nem érti, hogy miért túlórázok, amikor nem is. Istenments.