kelés még nem is vágott annyira fejbe, sőt, semennyire, az sem, hogy a kisbőröndöm is túlsúlyos volt, de szerencsére nem vették észre, sőt, még le is tudtam adni becsekkoltként, mert a gép tele, de legalább jófej volt a mellettem ülő és sokat beszélgettünk, főleg, amikor egy órát köröztünk Bécs felett, mert akkora köd volt, hogy nem tudtunk leszállni, beláthatatlan ideig, ami egy óra lett, de annak a végére már olyan rosszul voltam, hogy csak egy kóla tudott volna segíteni, meg egy ágy, (meg egy hánytál) de ahol vettem volna a kólát, nem fogadta el a kártyámat, húzás eurót felvenni, miközben a munkábafuvarosom csak várt, várt. Ilyen nap volt ez. És még nincs vége, még soká nincs vége, most jön a legjava, barátnős-tesós este lesz, mert befogadtak,  én meg őket, mi a három nővér, mondhatnám. De legalább elmúlt a fejfájás és nagyon-nagyon élvezem az itthoni mínuszokat.