12-re ki volt teregetve a mosás, megvolt az elmű, az internet és a főgáz átiratása, kulcsok másoltatása, egy ingatlanos fogadása, hazafelé jegy megvétele. Délre ez mind pipa. Még jön egy másik ingatlanos, remélem, hogy ő nem szomorít el úgy, mint az első,  hát éva a legrosszabbkor, nincs szezon, az egyetemisták most nem keresnek semmit, csak akit meghúztak vagy kitettek, majd nyáron, na akkor nem lesz gond annyiért kiadni, mint amire gondolt, de most, háát. Na jó, meghirdetjük. Mondja, eladni nem akarja? Hagyjanak már. Egyébként svéd és norvég diákok az ő ügyfeleik, hihi. Jaa, és ez a lakás annyira hangulatos. Meg olyan szépen be van rendezve, meg ez a galéria, azta, legtöbb galéria a tűzre való, de ez igazán igényes. Értéknövelő, azt most mondják. Akkor meg miről beszélünk? Kettőre jön egy másik irodából valaki, roppant kiváncsi vagyok, hogy ő mit mond. Na eszek valamit, aztán takarítás, ezerrel, mert ötkor indul a vonatom.

Ja és hadd jegyezzem meg, hogy az elmü és a főgáz és a digi is olyan pikkpakk ment, hogy csoda, oké, gondolom nem sok ember álma az év első napján ezekkel az emberekkel találkozni, de mindenhol második sorszámos voltam, alig kellett várni, baromi udvarias ügyintézők, váá, boldogság, komolyan, mert ha valamitől, hát ettől picit stresszeltem.