az a hó, maradt is belőle, de éppen csak porcukor, mellé fúj a sarki szél, teával próbálok átmelegedni. Legyen tél, kell a kertnek az is. Februárban Auschwitzba megyek, ott is hideg lesz, kegyetlen lesz, és még a tea sem fog átmelegíteni. Készülök rá, ahogy csak tudok. És nem a meleg ruhákra gondolok, egyáltalán nem. És mégis, a legnagyobb problémám, oda készülvén, hogy nincs kesztyűm, nincs téli csizmám. Hát ugye de szr nekem. Írva a meleg szobából, ahol az asztalomon nárciszok nyílnak és nemsokára befűtök a kandallóban.