napot jövök már csak dolgozni. Szomorúság egyébként, fene sem érti, a céggel nincs bajom, nagyon nagyon jó munkatársaim voltak végig a tíz év alatt, az otthoniak, senki nem tehet róla, hogy a britekkel így kifogtuk, vagyis de tehet, ők, sok sikert kívánok nekik, miután az utolsó kelet-európai is elhagyja az országot és majd ezeknek kell dolgozni. Mikor megjött a ma reggeli "nem jövök dolgozni, mert a lányom nem aludt egész éjjel és fáradt  vagyok" email, akkor azért nem durrant el az agyam már annyira. Ezt én minden gyerekes anyának megengedném, évente iksszer, de persze otthon ezt szabadsággal kell, meg orvossal, itt meg csak email, sent from my iphone és viszlát. Vicc. Na lapozzunk. Délután birkákat megyek fotózni, majd ott szellőzik a fejem. Holnap meg egy napos kurzusra megyek, szaporításról lesz szó, még dáliát is fogunk hajtásdugványozni, hú de várom, atyaég. Koppenhágáról is szereztem egy nagyon kedves könyvet, hát még azt hogy várom. De előtte a fodrászt, otthon, Sopronban, csak vágja jó rövidre, az újélet haja.