mindent elkezdtem írni, például, amikor az anyám ideküld egy szmájlis smst, de úgy lebsz benne, hogy két napig nem térek magamhoz, hazudozik megállás nélkül és szítja az indulatokat. Állítólag már anno, ezeréve, az apám családjában is keverte a szrt és ugrasztott össze embereket, hát ezt azóta se heverte ki, de mire jó ez neki? Aztán amikor felhívom a mamát, véletlenül sem őt, de őt kell hallgatni, ahogy végigszidja a család többi tagját, gondolom nekik meg engem is bevesz a sorba. Szánalmas. Iszonyatosan szánalmas. Jöhetne már egy esőnap, nem bánom a meleget, csak essen valami, attól kicsit helyrezökkenne a lelki békém.  A szomszéd nénit vittem be a kórházba egy vizsgálatra, pedig egy rakás gyereke, meg unokája és dédunokája van, de gondolom ők sincsenek itt, ahogy én sem a mamának ott. Lassan meg indulok dolgozni, valami ivászatos fotózás lesz, valami menő farmon, hétfő délután, hát komolyan, romlott egy világ ez.

Egyébként meg oké ám minden, csak tényleg jöjjön már egy kis eső, bár teljesen rendben vagyok idén a meleggel, hiányzozni is fog, ezt megmondom, amikor télen két pizsamában és zokniban megyek aludni a dupla takaró alá.