óta fent. Először még csak hallgattam a hajnalt. Aztán lementem, gyertyát gyújtottam, ez az első ám mindig, főztem kávét, pirítóst, ami nálam most luxusreggeli. A csütörtök a legproduktívabb napom, korán el kell kezdeni. Szárad egy mosás, az ember meg a kutya távozva, csönd van. Ilyenkor van az, hogy ír a farmer felesége, hogy hello sweetie vagy honey vagy my lovely, ráérsz egy kávéra? Megtanultam, hogy ilyenkor azt kell mondani, hogy nem. Egyébként átjön és itt ül órákat és hallgatom, hogy az építkezésükön éppen mi történik és nem jók az ablakok, amik méretre készültek. Fura, hogy mióta vállalkozó módba mentem át és háromszor annyit dolgozok, mint előtte, de mivel nem vagyok irodához vagy céghez kötve, hát úgyis otthon vagy, miért nem érsz rá? Váá. (de miért válok egyre antiszocabbá, ahogy öregszem?)