antiszociális vagyok ezen a héten, konkrétan utálom az embereket és senkit nem akarok látni. Mondom ezt pár órával azelőtt, hogy ebédre megyünk egy ügyfelemékhez, ma indítja be a bizniszt, be is linkelem, ha megnéznétek a képeket, lesz ott sok ember, a falubéli sztárszakács szolgálja az ebédet, szóval nem lesz rossz, csak na. Majd teszek fel instagramsztorikat. De akkor is antiszoc vagyok most és hagyjon békén mindenki. Az a legjobb a napban, amikor este kint ülünk a kertben és hang nem hallik. A héten a Brian hatvanadik szülinapját ünnepelte a falu a pubban (ő a farmersegéd, 16 éves kora óta dolgozik ott), olyan kedves dolog volt szerintem, hogy teljesen megtelt a pub, de ott sem bírtam sokáig hallgatni a jópofizós népeket, na. Egy zsákfalu, azt kérek. Messze minden hangos úttól. Ne zümmögjön az autópálya még a távolból sem. Holnap átjön a szomszédnéni, megkávézunk, mert vele jó, vele lehet beszélgetni, nem csak a felszínen, aztán húzok új szemüveget beszerezni, aztán irány két nap Devon. Kedvem lenne haza se jönni, csak elbújdosni valahova a hétvégére, lehet, hogy meg is beszélem az emberrel, még szerencse, hogy ő megérti. Most már meg, régen nem értette. Na húzok kivasalok valami ancúgot a bulira.