esténként úgy elaludni, hogy nem bőgök, míg az ember olvas, így aztán leírom, hogy mi a helyzet, hogy meglegyen később. Kicsit naplósan. Egy szombat reggel (szept 29) mentem haza, egy jó baráttól béreltem autót, aki a reptérre is kijött elém. Mamát előtte csütörtök körül engedték haza a neurológiáról, azzal a tökéletes zárójelentéssel, hogy jól van, minden szuper, gyógyszerei beállítva, mehet haza. Aznap este megfürdettem, betettem egy műanyag széket a zuhanyba, oda valahogy sikerült bevezetni - egyedül nem tudott járni - leült, haját megmostam, megmosdattam finom kis szivaccsal. (Anyám a 45 kilójával amúgy nem bírja el, de hát pont ez volt a lényeg, hogy ha már ott vagyok, el kell intézni a mama elhelyezését, mert anyám, aki kényszerből (mert a házát eladta, az árát elköltötte) lakik a mamánál, de már nem tudja ellátni őt.) Én jógyerek módjára beadtam a gyógyszereit, amiket a kórházban írtak neki. Szívószálas pohárral tud inni, segítséggel. Etetni kellett. Vasárnapra gyengébb lett. Hétfő éjjel leesett az ágyról, ki tudja mikor, jó hideg volt már a teste, amikor reggel összeszedtük. Hatalmas feketeségek a lábán, mi legyen mi legyen, felhívtuk a mentőket kedden délelőtt, kijöttek*, bevitték mamát a soproni kórházba, megröntgenezték, nincs semmi baj, haza lehet vinni. Mondták ezt, míg a mama feküdt a tolóágyon, mondtuk, hogy de hát nem tud lábra állni. Ja, akkor majd valaki kiviszi a kocsihoz. Otthon a szembenéni besegített bevezetni a házba, egyből ment is lefeküdni. Másnap a mama annyira gyenge volt, hogy csak hallucinált és nem tudott egyáltalán felkelni, nem tudtam kivinni wcre sem. Egyedül voltam vele, fogalmam sem volt, mihez fogjak (azon kívül, hogy szegény Erzsi néni barátnőmet hívogattam tanácsokért) így aztán felhívta ma háziorvost. Elmondtam, hogy a mama nagyon gyenge, hallucinál, nem tud felkelni, még wc-n sem volt, legalább 10 órája. Háziorvos: "mégis mit vár tőlem? menjek oda és vigyem ki a mamát a wc-re és pisiltessem meg?" Pont így. Hát mondom nem, nem ezt várom, legyen szíves mondja meg, hogy mit tehetnénk, milyen lehetőségek vannak. Válasz: "hát használjanak pelenkát. Oldják meg." Ennyi. Mama egész nap totál rosszul. Próbáltam folyadékot adni neki, de csak feküdt és hallucinált, szőlőt szedett, szemenként szedte le, megkérdezte én is kérek e.. Fájdalmas volt. Mióta leesett az ágyról, utána már vele aludtam, vagyis feküdtem mellette egész éjjel, de szerencsére szegény annyira félt, az elesése óta, hogy mikorra annyi ereje volt, hogy felüljön, leszállni az ágyről egyáltalán nem próbált meg, mert félt, hogy elesik. De aznap délután jött a csoda, egy csodálatos lány formájában, aki orvos, de erről majd mindjárt egy másikban írok.
*feltették a mamát a toló/mentős ágyra, ami egyszer csak összerogyott alatta. Mire a mentős: "Ja, hát ez egy szar, a kapuváriak selejtezték le ezt a mentőautót, nekik már nem kell, így mi átvettük tőlük"
