földmunka olyan, mint a leány simogatása. Idővel visszakéri az ember, amit most odaadott neki. A földet ősszel kell javítani, a jövő évet pedig most megtervezni. S a falusi nem tud tervezni. Mint a ló, aminek szemellenző van rakva. De látni lehet, hiába viszi ki az ember ősszel a hagymákat a piacra, nem veszik, pedig szoktam küldeni virághagymát. S mennyivel jobban hajt, ami ősszel van berakva. Tavasszal rosszabb az indulása a hagymának, de dögtön el lehet adni. Csak mert az ember mindig rögtön akarja a szépet. Nincs türelme. (Tompa Andrea, Omerta)