csak azért töltöm az év utolsó napját ágyban, párnák közt, na jó, a kanapén, párnák és könyvek közt, mert holnap szuperjól leszek a szuperjó új évhez. A bulit mára lemondtuk. Az ember reggelre jobban lett, én meg átvettem tőle, ami neki volt. A karácsonyfát nézegetem, hogy eltelt ez a hónap is, a karácsonyra mennyi a készülődés, az öröm és a könny, aztán már az is a múlt. Az új évre azt kívánom, hogy az emberek egy kicsit kapják össze magukat. Legyenek kicsit begértőbbek másokkal szemben, kicsit figyeljenek jobban egymásra, ne csak a kis képernyőre, ne csak szemellenzősen a maguk világára, mert együtt ülünk ezen a bolygón, nincs mese. Viszont kellene egy kis jóság már erre a földre. Váltsuk meg együtt a világot, mert egyedül mindent sokkal nehezebb. És igazából, nincs is semmi értelme.