tudnék káromkodni, mint a ház, nem volna böjt, de magamnak azért lecsúszott pár. A mama 60 éves diófája volt, nincs. Ment már ki körte, barack, mert minek ide fa, csak a gond van velük, az egyik hatalmas cseresznye is menni fog, persze, hogy a mama pont eléri és tudja enni róla a cseresznyét, de hát kit érdekel az, minek ide bármi a kertbe. A diót úgy szerettük, olyan jó árnyékot adott nyáron, mindig alatta üldögeltünk. Amikor mindenki megőrül, hogy fát ültessen, a jövőnek, a földért, anyám vágat mindent ki. Istenbizony, annyira szégyellem, hogy ő az anyám, egy ilyen buta nő.