böngészőmön ezek az ablakok vannak nyitva. Email 1, email 2 (az egy volt régen a fő, aztán lett a 2. a munkás, de már az a fő), következő Malus 'Comptesse de Paris', ugyanis pont ilyen vadalmát szeretnék ültetni hamarosan, de még hetvenszer átrágom, hogy jól választottam-e, de szerintem igen, aztán megyek is a falu végébe a nagybani kertészetbe, akik falubélieknek is adnak nagybaniban, rendesek, nem? A következő a kormány oldala, amin arról tájékozódok, hogy hogyan vihetem ki a szuperértékes fotósfelszerelésemet Európába, mert eddig csak átsétáltam ugye, de most már ha csak egy fényképezőt és egy objektívet is viszek, már akkor is ki kell töltenem a hivatalospapírokat, hogy aztán ki is és vissza is jöhessek vele, mert ugye ez nem csempészárú. Vááá. Nem éltem olyan sokat én a Mehrwertsteuer időkben sem, rémlik, mint rémálom, minek ez a macera? A következő az ups oldala, akikkel egy csomagot küldtem, országon belül, egy barátnőméknek, mert ez a lockdown most már tuti, hogy egy ideig nem enged, de a nagy peppapiget már nagyon el akartam küldeni a kisfia második szülinapjára, na de summasummárum, azért vagyok ott, mert kétszer vonták le a szállítást, de ráadásul másodszor tök más összeget, váá. Aztán van a royal mail, ahol ma a postán a nő totálisan rosszul számolt nekem egy amerikába küldött rendelést, s azt bogozom, hogy változtak-e már az árak vagy nem, vagy csak azt hitte, hogy április egy van és ez marha vicces. A következőn feladtam egy lakáshirdetést megint. Az aztkövetkezőn nézem a balatonfelvidéki eladó ingatlanokat (a kezem meg a bilibe), utána pedig a Somerset-ben lévő eladó és kiadó ingatlanokat (már teljes testemmel a biliben..) Vááá, s ez egyszerre mind. Az agyam ilyen szinten működik. Hát néha nem könnyű.
De kimentem a huszonötpercemre, akkor tudom a fenti agymenetet teljesen lekapcsolni. Ma a ház eleje volt, van egy nagy vadrózsa a ház sarkán, ami már annyira belógott, hogy szerintem a postás személye ellen irányuló támadásnak hitte az egészet. Jól visszavágtam, meg a japán szellőrózsát is, valamint levágtam a borostyánt az elsőlépcsőn, meg lesöpörtem picit, nem nagyon, mert már ott is virágzik a hunyor, két fok közé szorulva. Imádom.
